"...Hogy lesznek ezek túlélők? …"

Stasiuk: “A magyarok magánya egyedülálló és kivételes Európában.”
 
Budapesten installációkat építettünk két nemzeti ünnepünk illetve emléknapunk tiszteletére, a Honvédelmi Minisztérium megbízásából.
 
Helyszínek: Kossuth Lajos tér, Március 15. tér, és a 4-6-os villamos vonalának 8 megállója (Széna tér, Jászai Mari tér, Nyugati tér, Blaha Lujza tér, 32-esek tere, Corvin negyed, Boráros tér, Móricz Zsigmond tér.)
 
Célkitűzés: Alternatív eszközökkel kiegészíteni az október 6-i illetve 23-i megemlékezéseket.
 
Október 23. megidézésére Időkapukat építettünk. Jelképes átjárás a múltba. Oda és vissza. Október 6. kapcsán a pedig vértanúk özvegyeire irányítottuk a figyelmet.
 
TÚLÉLŐ NEMZET
Nemzeti történetünk lapjain mélázva azt látjuk, hogy ritkán merült fel kérdésként, hogy mit kezdjünk diadalmas győzelmeinkkel, sokkal inkább, hogy hogyan éljük túl kataklizmáinkat.
 
Túlélők vagyunk, sokféle mintázattal: harcos ellenállók, néma érték-átmentők, önkéntes belső, és távolba kényszerített száműzetésben élők, dicstelen kollaboránsok….
 
Ebből a szempontból érdekesek számunkra Arad vértanúi és a túlélői, a hitvesek, vagy az ‘56-os emigránsok és hátramaradottaknak, vagy Gulág 20. századi rabszolgái.
 
Lahner György és felesége Lucia Conchetti, Mansfeld Péter, Placid atya.....
 
Minták, példák arra, hogyan kell túlélni; csak azért is, mindennek ellenére, dacára.
 
ÉS A MI TÚLÉLÉSÜNK?
Ahogy a misztikus gyermek terápiás jelleggel ki- és beénekelte magából-belénk:...hogy lesznek ezek túlélők? ... (https://www.youtube.com/watch?v=WfNE73vyd-k)
 
A mi túlélési technikánk, hogy emlékezünk, időkapukat nyitunk a múlt és jelen közé.
Átinvitáljuk magunkhoz azokat, akiknek üzenetük van.